Fejfájás típusai és kezelésük

2019. október 15. | Vissza

A fejfájás lehet időnként jelentkező, múló kellemetlenség éppúgy, mint valamilyen betegség tünete, ám súlyos betegséget csak nagyon ritkán jelez. A fejfájás súlyosabb formáit általában egyéb tünetek vagy panaszok is kísérik.

Fejfájás típusai és kezelésük

Fejfájás diagnózisa

A kellemetlen, de veszélytelen fejfájás és a súlyosabb állapot megkülönböztetéséhez ismerni kell a fejfájós személy kórtörténetét, valamint fájdalmainak erősségét és gyakoriságát.

Az orvosi vizsgálat során valószínűleg a következő kérdéseketteszik fel:

  • Mikor kezdődtek a fejfájások?
  • Hirtelen jelentkeztek?
  • A fejfájás egyenletesen sajgó jellegű, vagy inkább rohamokban jelentkezik? Utóbbinál mennyi ideig tartanak az egyes rohamok?
  • Mikor lép fel a fejfájás (például reggelente), és milyen gyakori?
  • Észlelhető-e a rosszabbodásuk?
  • Milyen jellegű a fájdalom: nyilalló vagy sajgó?
  • A fej melyik részén érezhető: egy bizonyos ponton, vagy mindenhol?
  • Van-e olyan dolog, ami a jelek szerint kiváltja a fejfájást — például bizonyos ételek, lehajlás vagy köhögés? 
  • Jelentkeznek-e egyéb tünetek is á fejfájással egy időben?

A fejfájás okai

A fejfájásnak számos oka lehet. A fájdalom érzékeléséért felelős receptorok az agy tövében lévő vérerekben találhatók, valamint az agyat körülvevő védőburokban, az agyhártyában is.

Fejfájás fajtái

A fejfájások többsége bármilyen heves is, rövid ideig tart, és nem ad okot az aggodalomra.

Tenziós fejfájás

A fejfájás leggyakoribb fajtája; a legtöbb ember megtapasztalja néhányszor élete folyamán. A fájdalom, amelyet néha úgy jellemeznek, mintha szűk vaspánt szorítaná a fejet, meglehetősen állandó intenzitású.

Az ilyen fejfájásban szenvedő ember néha érzékeny pontokat talál a koponyáján. A fájdalmat nem kíséri hányás, sem a fénytől való irtózás (fotofóbia). Ez az általános jellegű fejfájás hetekig vagy hónapokig is fennállhat, ebben is különbözik a migréntől, amely általában nem tart tovább 72 óránál.

Tenziós fejfájást okozhat a stressz, a zaj, a füstgázok, valamint a hosszú ideig tartó tévézés vagy a számítógép-használat. Kiszáradás is állhat a hátterében. Az is előfordul, hogy a fejfájás miatti idegeskedés tartja fenn a fájdalmat. Mindezek ellenére jó tudni, hogy ez a fajta fejfájás ártalmatlan.

Tenziós fejfájás esetén a következőket tehetjük: 

  • Amennyire csak lehet, kerüljük a kiváltó okokat. 
  • A relaxáció és a testmozgás segíthet a fájdalom enyhítésében, akárcsak a masszázs és a hideg vizes borogatás is. 
  • Ha azt gyanítjuk, hogy az ok a kiszáradás, igyunk meg egy-két pohár vizet. 
  • A fájdalomcsillapítók segítenek, de csak az előírás szerint, és rövid ideig szabad szedni őket.

Migrén

A migrénes fejfájás jellemzője a lüktető fájdalom, többnyire a fej egyik felében. Gyakran kíséri hányás, az érintett személy fényfelvillanásokat érzékel, és néha a testében vándorló bizsergést vagy zsibbadást érez.

Jellemző a családi halmozódás, de kiválthatják stressz és bizonyos ételek, például a csokoládé is. Ha sikerül azonosítani a kiváltó tényezőket, lehetőleg kerülni kell őket.

A fájdalom csillapítására az aszpirin és a paracetamol a legalkalmasabb. Ne szedjünk koffeint is tartalmazó készítményeket, mert további fejfájást okozhat ha abbahagyjuk a szedésüket. Jót tesz a pihenés egy lesötétített, csendes helyiségben.

Cluster fejfájás

Cluster fejfájás Noha nevezik „migrénes neuralgiának" is, a halmozott rohamokban jelentkező cluster fejfájás nem migrén. Nem gyakori állapot; ötször annyi férfit érint, mint nőt. Általában a 30-as évek táján kezdődik és 35 éves kor után sok esetben el is múlik. Gyakoribb az erős dohányosok körében. A rohamot néha alkohol-fogyasztás váltja ki, egyéb étrendi tényezők nem ismertek.

Fő tünetei az igen heves, az egyik szem környékére lokalizált fájdalom ismétlődő rohamai. Előfordulhat könnyezés és az érintett oldali orr eldugulása, valamint hányás is. Általában azonos napszakban például reggelente jeletkezik. Előfordulhat az is, hogy álmából ébreszti fel az érintetett.

A rohamok időtartama 15 perc és 3 óra között változhat, jellemzően 30-90 perc. A cluster fejfájásban szenvedők gyakran nyugtalanok, fel-alá járnak. A rohamok néhány héten át több alkalommal is megismétlődhetnek, majd a beteg hónapokon át tünetmentes, mielőtt az újabb sorozat elkezdődne. Súlyos esetben naponta több roham is előfordulhat. A fájdalomcsillapítók és a migrén elleni kezelések némi enyhülést hozhatnak.

A cluster fejfájás gyakori és heves rohamai megelőzhetők lítium-karbonát szedésével, ez azonban meglehetősen mérgező gyógyszer, számos mellékhatással — ilyenek a hányinger, hányás és remegés —, amelyeket mérlegelni kell a várható előnyökkel szemben. Szedésekor rendszeres vérvizsgálatot kell végezni a vese- és a pajzsmirigy-működés ellenőrzésére. A rohamok néha megszüntethetők tiszta oxigén belégzésével.

Mi okozhat még fejfájást?

Orrmelléküreg-gyulladás

Az orrmelléküreg-gyulladás viszonylag könnyen diagnosztizálható, mivel a fejfájás felső légúti fertőzéssel, illetve lázas meghűléssel, orrfolyással és az orrmelléküregek környékének (az orr fölött és a szemek körül) érzékenységével jár együtt. A fájdalmon segíthet a melegítés, az inhalálás és a nátha elleni orrcseppek, olykor azonban szükség lehet a melléküregek átöblítésére. Antibiotikum szedését is javasolhatja az orvos.

Arcidegzsába

Az orvosi szakkifejezéssel trigeminus neuralgia nevű állapotot az arc fő érzőidege, a háromosztatú ideg (nervus trigeminus) károsodása okozhatja. Főleg középkorúakat és időseket érint. Leggyakoribb oka fertőzés, például övsömör vagy az olyan betegségek, mint a sclerosis multiplex, amelyek az idegrostok velőshüvelyét támadják meg.

Trigeminus neuralgiát válthat ki például a hideg, bizonyos területek érintése vagy a rágás. A fájdalom gyakran hirtelen, villámcsapásszerűen jelentkezik.

A rohamok néha csak másodpercekig vagy percekig tartanak, de naponta többször is előfordulhatnak. A heves nyilallást tompa, sajgó fájdalom követheti.

A trigeminus neuralgiában szenvedőknek lehetőleg kerülniük kell az ismertté vált kiváltó tényezőket. Olykor igen hatékony a triciklusos antidepresszánsokkal vagy görcsoldókkal, például karbamazepinnel való kezelés. Az is segíthet, ha az ideg egy részét helyi fenolinjekcióval elölik vagy műtéti úton átvágják, de ettől az arc egy része érzéketlenné válhat.

Veszélyes fejfájások

Fejfájást okozhat a megnövekedett koponyaűri nyomás, a subarachnoidealis vérzés, az agyhártyagyulladás vagy az agyi érgyulladás is — ezek mind olyan állapotok, amelyek sürgős orvosi ellátást igényelnek.

Megnövekedett koponyaűri nyomás

Az agyra nehezedő nyomás fokozódása heves fejfájást válthat ki. Ennek oka az agyvíz termelődésének fokozódása, elvezetésének akadályoztatása, vagy a koponyán belüli szövetnövekedés (például daganat) lehet. Okozhatja még fejsérülés vagy szívinfarktus, amikor a szervezet oxigénellátása lecsökken.

A fejfájáson kívül idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: a betegnek nehézségei lehetnek a beszéddel, az írással vagy a végtagok mozgatásával kapcsolatosan. A fejfájás általában az egész koponyára kiterjed, ébredéskor a leghevesebb, álló helyzetben pedig enyhül. A köhögés, erőlködés, tüsszentés vagy az előrehajlás többnyire súlyosbítja a fájdalmat. Gyakori tünet a hányás is, ami főként reggel jelentkezik.

A fejfájás általában napokig vagy hetekig tart, és egyre hevesebb: a fokozódás üteme a kiváltó októl függ. Az agyvíz megnövekedett mennyisége okozta fejfájás órák vagy napok alatt alakul ki, míg a daganat miatti fájdalom lassan, heteken vagy hónapokon át erősödik.

A megnövekedett koponyaűri nyomás kezelése is az októl függ: ha például daganatra gyanakszanak, további vizsgálatokat végeznek, majd szükség esetén műtétre vagy sugárkezelésre kerül sor. A fölös mennyiségű agyvizet az egyik nagy nyaki vénába vezetik el egy mesterséges összekötetésen (söntön) keresztül. A nyomás csökkentésére a duzzanatot és a folyadékfelesleget csökkentő gyógyszereket (például dexametazont) is használhatnak.

Subarachnoidealis vérzés

Jellemzője a hirtelen fellépő, rendkívül heves fejfájás, amely olyan érzés, mintha kalapáccsal ütötték volna fejbe az érintettet. A nyak olykor merev, és a beteg elveszítheti az eszméletét is. Oka az erekből az agy védőburkai alá szivárgó és ott összegyűlő vér.

Az állapot azonnali kórházi ellátást igényel, és valószínűleg műtétet is a sérült ér elzárására.

Agyhártyagyulladás

A heves fejfájás agyhártyagyulladás tünete is lehet. Ez a fajta fájdalom gyakran néhány óra vagy néhány nap alatt alakul ki. Ha tarkókötöttség áll fenn, a beteg lázas, ingerlékeny, változó a tudatállapota, és esetleg kiütései is vannak, akkor sürgősen ki kell vizsgálni.

Az agyhártyagyulladás lehet bakteriális vagy vírusos eredetű. A bakteriális agyhártyagyulladás kórházi ellátást igényel, és az antibiotikum-kezelést mielőbb el kell kezdeni.

Halántéki verőérgyulladás

Az agy egyes ereinek gyulladása akár vakságot is okozhat, ha a szem ereire is átterjed. A fejfájás néhány hét alatt fejlődik ki, s néha csak a koponya egyik oldalán érezhető, máskor az egész fejben. Nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál.

Jellegzetes tünete az állkapocs izmaiban rágás közben érzett fájdalom. Az érintettek egynegyede emellett általános, az ízületekben és izmokban jelentkező fádalomról is panaszkodik. A diagnózist vérvizsgálat alapján állítják fel, de sok esetben szükség van egy, a fejbőr valamely artériájából vett szövetminta vizsgálatára is.

A betegség gyors diagnózist és sürgős kezelést igényel (nagy adagban adott szteroidokkal). 

Kiegészítő kezelések

Mielőtt kiegészítő kezelésekhez folyamodnánk, nagyon fontos, hogy meggyőződjünk róla: a fejfájásunkat nem valamilyen súlyos betegség okozza.

Tenziós fejfájás esetén jótékony hatásúak lehetnek az ellazító kezelések (például az aromaterápia, a masszázs és a reflexológia). Ugyanezen az alapon hatnak a relaxációs gyakorlatok is, például a jóga vagy a tajcsi. Segíthet a nyugtató hatású kamillatea és a macskagyökér is.

A kiropraktika, azaz csontkovácsolás gyakran igen gyors javulást eredményez azokban az esetekben, ahol a fejfájást rossz testtartás vagy izomgörcsök okozzák.

Visszatérő migrénes fejfájás esetén mondjunk le bizonyos, a rohamokat kiváltó ételekről (például a sajtról, a csokoládéról vagy a vörösborról). A migrén megelőzésében segíthet, ha sok omega-3 zsírsavat tartalmazó halat eszünk (ilyen például a makréla, a lazac és a tonhal).

Bizonyos étrendi kiegészítők is hatásosak lehetnek a fejfájás ellen, például: 

  • az őszi margitvirág megelőzhet vagy enyhíthet bizonyos fejfájásokat, köztük a migrént is;
  • makacs migrén esetén hatásosak lehetnek a riboflavint (B2-vitamin), valamint a kalciumot és magnéziumot tartalmazó készítmények.