Nátrium-benzoát (E211): Ártalmatlan tartósítószer vagy rejtett kockázat?

A nátrium-benzoát, más néven E211, az egyik legelterjedtebb élelmiszer-tartósítószer világszerte. Leginkább savas közegű élelmiszerekben – például üdítőkben, gyümölcslevekben, savanyúságokban – használják a penészgombák és baktériumok szaporodásának megelőzésére. De vajon mennyire biztonságos ez az anyag? Mekkora mennyiségben fogyasztható? És milyen lehetséges egészségügyi kockázatokkal kell számolnunk?

Mi az a nátrium-benzoát?

A nátrium-benzoát a benzoesav nátriumsója. Természetesen is előfordul bizonyos gyümölcsökben, például áfonyában, de az élelmiszeripar szintetikusan állítja elő.

Tipikus felhasználása:

• Szénsavas üdítőitalok
• Gyümölcslevek, szörpök
• Savanyúságok, konzervek
• Lekvárok, dzsemek
• Házi befőttek

Mennyit lehet belőle fogyasztani?

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által megállapított ADI (Acceptable Daily Intake) – azaz elfogadható napi bevitel:

0–5 mg/testtömegkilogramm/nap
Például egy 60 kg-os felnőtt számára ez 300 mg/nap-ot jelent.

Mennyi van egyes termékekben?

Forrás: OpenFoodFacts

Milyen kockázatokkal járhat?

1. Benzol képződés – rákkeltő lehetőség

Ha nátrium-benzoát és aszkorbinsav (C-vitamin) egy termékben együtt szerepel, meleg vagy fény hatására benzol keletkezhet – ez pedig rákkeltő anyag.

Ez a folyamat főként üdítőitalokban fordulhat elő. Egyes mérések szerint a benzolszint idővel növekedhet, ha az italokat meleg helyen vagy napfényen tárolják. Az EFSA szerint ez a kockázat alacsony, de valós.

Forrás: US FDA – Benzene in Soft Drinks, EFSA re-evaluation (2020)

2. Gyermekeknél viselkedési zavarok

A híres Southampton-tanulmány (2007) szerint bizonyos mesterséges színezékek és a nátrium-benzoát kombinációja fokozhatja a hiperaktivitást gyermekeknél.

A kutatás alapján az EU-ban jelölési kötelezettséget vezettek be az érintett színezékekre. Bár a nátrium-benzoátra önmagában nem vonatkozik ez, az EFSA elismerte: a kockázat nem zárható ki.

Forrás: McCann et al., 2007

3. Laboratóriumi DNS-károsodás (in vitro)

Egyes laboratóriumi vizsgálatok szerint a nátrium-benzoát oxidatív stresszt, valamint máj- és DNS-károsodást okozhat sejtszinten. Ezek a hatások nem egyértelműen mutathatók ki emberi szervezetben, de hosszú távú, nagy mennyiségű bevitel esetén érdemes óvatosnak lenni.

Forrás: Ullah et al., 2016

Hogyan csökkentsük a kockázatot?

• Kerüld a napi több adag mesterségesen tartósított üdítő fogyasztását.
• Figyelj a címkékre: nézd meg, szerepel-e az összetevők közt E211, illetve aszkorbinsav (E300).
• Gyermekeknek lehetőleg válassz E211-mentes italokat.
• Házi tartósításnál ne adagold túl a tartósítószert – tartsd be a csomagoláson feltüntetett mennyiséget.
• Ne tárold meleg helyen a tartósítószert tartalmazó italokat, különösen, ha C-vitamin is van bennük.

Források:
– EFSA Journal (2020) – Re-evaluation of benzoic acid (E210) and its salts
– Open Food Facts – E211
– McCann et al., 2007
– Ullah et al., 2016
– FDA – Benzene in Soft Drinks