A Balaton legmélyebb pontja
Mi a Balaton legmélyebb pontja?
A Balaton legmélyebb pontja az úgynevezett Tihanyi-kút, amely a Tihanyi-félsziget déli csücske előtt helyezkedik el. Ez a különleges földrajzi képződmény nem egy pontszerű mélyedés, hanem egy hosszanti árok, amely több száz méter hosszan húzódik délnyugatról északkelet felé. A legmélyebb rész a Tihany-Szántód kompjárat útvonalától keletre, körülbelül 100-150 méterre, a parttól mintegy 300 méterre található.
A Tihanyi-kút mélysége a különböző források szerint 11-12,5 méter között van, ami jelentősen mélyebb a tó átlagos 3-3,5 méteres mélységénél. Ez a különleges mélyedés a Balaton keleti és nyugati medencéje közötti szorosban található, ahol a tó mindössze 1,5 kilométer széles – ez a tó legkeskenyebb pontja is egyben.
Hogyan alakult ki a Tihanyi-kút?
Érdekes kérdés, hogy miért éppen a tó legszűkebb szakaszán található annak legmélyebb pontja. A jelenség magyarázata az áramlásokban rejlik. A Balaton vize a széljárás miatt időnként kileng, amikor pedig a keleti és nyugati medence között vízszintkülönbség alakul ki, a víz a szoroson keresztül áramlik át az egyik medencéből a másikba.
A szűkület miatt ez az áramlás rendkívül gyors lehet, akár másodpercenként 2 méteres sebességet is elérhet, ami jelentős erodáló hatást fejt ki a tó medrére. Ez a folyamat folyamatosan mélyíti a Tihanyi-kutat, miközben az iszapot más területekre hordja. A mederben található iszap akár 40 métert is vándorolhat egy hónap alatt ezeknek az áramlásoknak köszönhetően.
Történelmi feljegyzések és mérések
A Balaton mélységét már az 1700-as évek második felében is tanulmányozták. Az első mélységtérképet a Királyi Helytartótanács utasítására készítették, előkészítendő a tó lecsapolását. Már ekkor megállapították, hogy a Tihanyi-kút a tó legmélyebb pontja, bár akkor még csak 8,5 méter mély volt a mérések szerint. Érdekesség, hogy abban az időben a tó vízszintje is magasabban állt, mivel a Sió-csatorna még nem készült el.
Az idők során számos további mérést végeztek (1894-95-ben, 1929-30-ban, 1955-ben már szonárral, majd 1975-ben), és 1986 óta többször is készültek szeizmoakusztikus felmérések a meder pontos feltérképezésére. A modern tudományos módszerekkel végzett részletes vizsgálatok nemcsak a meder alakját, hanem az üledékek elhelyezkedését is feltárták.
A Tihanyi-kút különlegességei
Élővilág a mélyben
A Tihanyi-kút nemcsak földrajzi szempontból érdekes, hanem az élővilága miatt is figyelemre méltó. Ez a terület a Balaton legnagyobb harcsáinak otthona. A mélyben rejtőző óriási halak, különösen július-augusztusban, legendás horgászhellyé teszik a Tihanyi-kutat. Ősszel pedig a gardák százai vesznek birtokba az árkot, amely jelenség a tihanyi Gardafesztivál alapját is képezi.
Különleges élmény lehetett, amikor 2008-ban egy gyulai búvár, Czene Ferenc átúszta széltében a Balatont, méghozzá nem a felszínen, hanem a fenéken. Tihany és Szántód között három kilométert tett meg, és bár egy vihar miatt a víz felkavarodott és koromsötét volt odalent, érezte a mellette elúszó nagy harcsákat, amelyek feltehetően megrémültek a számukra szokatlan búvártalálkozástól.
Geológiai különlegesség
A Tihanyi-kút keresztmetszete közel U alakú, jellegét tekintve erősen hasonlít a meanderező folyók medrének profiljához. Az árok pereme az északi oldalon meredekebb, a déli oldalon pedig lankásabb, és fokozatosan, esetenként lépcsőzetesen megy át a Szántód előtti magasabb térszínbe. Bár a szeizmikus szelvényeken a kút peremei nagyon meredeknek tűnhetnek, a valóságban a legnagyobb lejtőszögek mindössze 5-10 fokosak.
A kút alakja idővel változik: korábban, a 19. század végén még a félsziget partvonalát követte ívesen, mára azonban egyenes vonalúvá vált. Az áramlások hatására a mélyedés folyamatosan formálódik, egyes pontjain akár 2 méterrel is mélyebb lehet, mint volt a 19. századi mérések idején.
A Balaton és a Tihanyi-kút jelentősége
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, amely 594 négyzetkilométer területű, 77 kilométer hosszú, szélessége pedig 1,5-14 kilométer között változik. Átlagos mélysége csupán 3-3,5 méter, így a Tihanyi-kút 11-12,5 méteres mélységével valóban különleges pontnak számít a magyar tengeren.
A Tihanyi-szoros, ahol a kút található, a tó legkeskenyebb része, mindössze 1,5 kilométer széles. Ezen a helyen kapcsolódik össze a Balaton keleti és nyugati medencéje. A hajósok ezt a szakaszt gyakran csak „cső”-nek nevezik, és a kompközlekedés is ezen a vonalon zajlik Tihany és Szántód között.
A Tihanyi-kút és környéke nemcsak természeti érdekesség, hanem fontos szerepet játszik a Balaton ökológiai rendszerében is. Az itt zajló áramlások hatással vannak a tó vízminőségére, üledékeloszlására és élővilágára egyaránt. A tudomány számára továbbra is érdekes kutatási terület, a turisták és a horgászok pedig különleges célpontként tekintenek rá.
A Balaton, mint Magyarország egyik legfontosabb természeti értéke és turisztikai célpontja, számos érdekes földrajzi különlegességet rejt, melyek közül a Tihanyi-kút az egyik legizgalmasabb és leglátványosabb. Ez a mélyedés nemcsak a tó átlagos jellemzőitől tér el jelentősen, hanem keletkezése és alakulása is különleges természeti folyamatok eredménye.
